Makettek és wargame

 Egy Malifaux figura, tőlem mindössze egy pisztolyt kapott, de egyébként dobozból is remek orvos Necromundához.

 Még mindig talpalunk szorgalmasan.  Ha az 1/35-ös figurákból osztagot csinálok, ahogy már az előző bejegyzésekben is látszódott, azt ezeknek az összefogó talpaknak a segítségével teszem. Egy ilyenre három figura fér, ők együtt alkotnak egy osztagot, hasonlóan mondjuk a Flames of Warhoz, vagy az Epic rendszeréhez. A létszámot a talp mérete adja, ilyen értelemben a figurák csak dekorációk, illetve az osztag felszerelését jelképezik. Az osztag általában 10 fő, de ettől kicsit eltérhet, 7 és 13 között használom ezt a fajta talpat. Ha kevesebb kell, van egy kisebb, 2 figurát befogadó is 4-6 közötti létszámú osztagoknak, ha több, ezekből rakok össze többet. Ha egy figura nem 30 mm-es talpon van, akkor csak kettő fér egy talpra, ilyen talpam is van, a lenti képen a kerékpárosok vannak ilyenen. A tiszteket, vagy a különleges fegyverzetű figurákat külön talpalom általában, de az osztag a szabályok szerint védi a hozzá közel álló ,,egyedi" figurákat, így nem lehet őket külön kiszedni. ...

 Ősi IG rohamosztagosok, még talán Darkerontól vettem őket. A 3. kiadású IG kódexben voltak ezek, még mielőtt Kasrkinné vagy Scionná alakították őket IP protection okokból. A Kasrkinek, meg úgy általában a műanyag Cadianok űrgolyhó-dizájnjával sose tudtam megbarátkozni, a Scionok viszont szépek- de nekem azért mindig ez a 3. kiadású sorozat lesz az ,,igazi" rohamosztagos. Játék szempontjából ma sincs persze velük semmi baj, 4 deepstrikeoló melta mindig jól jön a háznál.

 A kiváló Bü-133 Jungmeister kiképző- illetve sportrepülőgépből egy példány repült magyar lajstrommal, az se sokáig, 1939-ben érkezett, és a háborúban román hadizsákmányként végezte. Makettként mostanában készült el, régóta vadásztam a Heller régi 1/72-es készletére, de egyszer elszalasztottam, aztán meg kiadta az RS Model egy jópár fokkal jobb minőségben, több festéssel is. Az egyik készletben benne van a magyar gép, természetesen ezt vettem meg. Abban a kérdésben nem foglal állást, hogy a szárny díszítése zöld, vagy piros (az egyetlen ismert fénykép fekete-fehér), ad mind a kettőhöz matricát. Én a pirosat választottam, és inkább festettem a mintát. A pilóta saját faragás. Wargame relevanciája nincs sok a típusnak, egy kampányban lehet futárgép legfeljebb. Lacquered Coffins-os profilja persze kiszámolható, de fegyverzete nincs, legfeljebb csak menekülni tud az elől, akinek van.

 Ezt a figurát egy általános célú köpenyes rosszembernek faragtam, elsősorban fantasyhoz (az egész onnan indult, hogy KoW-ban az élőholtak mellé kell egy karakter, hogy a Skavenek mellé hozhassam őket szövetségesnek, mert külön-külön nincsenek elegen egy normális játékhoz) , de 40k-ban is megállja a helyét. Jobban belegondolva, még történelmiben is lehet kém, orgyilkos, vagy valami ilyesmi, kis átalakítással egy gyógyfüves piócásember, vagy akár szerzetes is.  A képen a jobb oldali az eredeti verzió, eredetileg tőre van, a kezében pedig egy koponyát tart, a bal oldali kapott egy WHF Empire varázslóról származó koponyafüstös üvegcsét, a tőr pedig egy beastman zászlóról levágott sarlóra lett kicserélve. A ruhája Tamiya NATO Green, Athonian Camoshade befolyatással és Death World Forest highlighttal, a füst fehér, Coelia Greenshade-del befolyatva, majd fehérrel visszaszárazecsetelve. A faragás alapja FIMO hőre szilárdukló gyurma, a részletek green stuffból és milliputból lettek ki...

 Valamikor nyáron lettek készen ezek a figurák, puskások a Fekete Seregbe.  Warhammer Fantasyból vannak összeollózva, főleg a régi Empire Militia kitből, de tettem hozzájuk némi Breton alkatrészt és van benne néhány régi Empire lövész, sőt, egy Breton kapitány is. A nagy, tollas kalapok akkor még nem annyira voltak divatban, de amúgy német földön már a XV. században is futottak ezek a buggyos ruhák, a Fekete Sereg pedig sokfelől lett összeszedve, úgyhogy szerintem pont jó. A színüknél itt is ellenálltam a feketére való festésnek, a korra jellemző tarka színeket kaptak, ügyelve arra, hogy minden figurán legyen legalább vagy piros, vagy kék- a király színei.  15-en vannak, de egy részük majd máshová lesz beosztva, a lövészeket KoW-ban inkább 10-esével érdemes hozni.

 Ezt a kis figurát 40k-hoz faragtam, szintén nemrég lett kész, Crusaderként tervezem használni.  Anyaga milliput és sztirol, amiről műgyanta öntvény készült, a képek alapvetően minden lényeges infót elmondanak róla.

Két 1/35-ös figurakészlet lett kifestve a minap. Az egyik a Trumpeter 00439-es készlete, a másik a MiniArt 37061-ese. A Miniart készlete (jobbra) szerintem sokkal jobb, bár csak Middle East-ként hivatkozik a legények származási országára, de a harckocsizó egyenruha általában elég jellegtelen, az orosz füles sapka pedig az orosz tankokhoz adott, így akár magyarnak is megépíthetőek (lennének, ha nem lenne az ICM oroszaiból átalakítva már a világ összes harckocsijára elegendő magyar tankistám) . Az álló, sildes sapkás figura fején lévő sildes sapka szintén univerzális darab, de az egyiptomi hadsereg 60-70-es évekbeli egyenruháihoz tipikusan ilyen járt. A Trumpeter készlete (balra) nekem nem tetszik, a figurák anatómiája elég fura, és a sapka részletei se sikerültek jól. Itt is van egy álló figura, egy barettsapkás, zöld egyenruhás kalasnyikovos, sajnos ő is hikomat kicsit. Mindegy, unit fillernek elmegy majd valahová, olívzöld egyenruhát és fekete barettet bárki hordhat a Közel-Kelete...

 Folytatódik a talpalós saga, ezúttal az IG nehézfegyveres teamekkel. Ezek, mint tudjuk, két figurából állnak, amikor a 3. kiadású kódex alapján elkezdtem a sereget építeni, akkor ez valóban két 25mm-es talpat és egy különálló nehézfegyvert jelentett. Később hozta be a GW a 60mm-es talpat (*) nekik, amire már mind a két figura és a fegyver is rákerült. Én mindig is rühelltem ezt, a nagy talp minden, csak nem praktikus, beleakad a terepbe, és a szállítódobozban is nagyon nehezen helyezhető el normálisan. Összeszorított foggal, de rakosgattam őket a nagy talpra egy ideig, több helyen láttam azonban, hogy a népek egy kombinációs talpat csinálnak, olyat, ahol egy nagy talpba beilleszthetőek a kistalpas figurák, mint afféle mini movement traybe. Nem csak praktikus megoldás, de a woundok nyilvántartása is sokkal kézenfekvőbben megoldható így. Az újabb nehézfegyvereseimet így most már egy 25mm-es és egy 40mm-es talpra teszem, és Korsós-Novák Peti vel csináltattam nekik lézervágott fából n...

Most, hogy elkészültek az osztrák sógorok is, jubileumi, tizedik bejegyzésként nézzük meg, mi történik, amikor összeeresztem őket a magyarokkal. A csata nagyon egyszerű, az osztrákok célja, hogy elérjék a falut és kiüldözzék onnan a magyarokat, a magyaroké ennek a megakadályozása. Az osztrákok egyszerűen csak jönnek tökön-paszulyon a kút felé. A szabályok, természetesen, Black Powder, ahogy már írtam, centiméterben mérve és 10 fős zászlóaljakkal. Formációk szabályait most nem használtam, keep it simple. Mindenki halálig verekszik, megtört dandárok sincsenek. Alapvetően mindenki a sima napóleoni sorgyalogság profilját használja: WS6, BS3, W3, Sv4+. A vörössipkások veteránok (Elite 4+, Reliable), a két század gránátost nem volt szívem tiny unittá tenni, csak leosztottam 3-mal a gránátos profilt: WS2, BS1, W3, Sv3+, szintén Elite 4+ és Reliable. A két osztrák dandárparancsnok Ld8, Damjanich Ld9, lovon ülnek mindannyian. Az osztrákoknál nincs fővezér, ha már a magyaroknál is csak Damjanich...

 Hát, nekem most a pap, ez ilyen lusti pénteki poszt egy rossz minőségű fényképpel. Ha van, aki nem ismerné fel: egy WHF pap, vállpáncéllal és lézerpisztollyal 40k-sítva.

40k-hoz szürke kockaházaim vannak, ideje volt, hogy valami történelmibbel is gyarapítsam a gyűjteményt. Pár hete ez meg is történt. Terepnél számomra legfontosabb szempont, hogy az egységnyi élvezeti értékre jutó helyfoglalást minél alacsonyabban tartsam (nem fér el a sok lom a lakásban), ezért igyekeztem minél univerzálisabb épületeket létrehozni. A fehér falú kis kunyhócska megfelel fantasyhoz, 1848-hoz, és nem lóg ki egy modern környezetből sem, szerszámoskamraként, kerti kunyhóként ma is látni ezeket mindenfelé, az egyik kertünkben nekünk is van ilyen.

 Viszonylag sok ilyen talpalós cikk van most, de mit csináljak, éppen ezzel foglalkozom. Vannak olyan figuráim, amik körtalpra vannak rakva 40k-hoz, azonban egy ,,kockaegységes” fantasy-rendszerben is értelmezhetőek lennének, ha talpuk ahhoz igazodna. Ilyenek a képen látható ghoul fiatalemberek, illetve két egység Plaguebearer is.

  1/72-es repülő nem volt még, a bevezetőt leszámítva, úgyhogy jöjjön most egy, nemrég lett kész, pár napja fotóztam le. A Monarchia tengerészeti repülőerőit főleg repülőcsónakok alkották, közülük is kiemelkedtek a Lohnerek. A jelölési rendszerük kicsit összevissza, a gyártás során folyamatosan változtatgattak rajtuk ezt-azt, a komolyabban vehető szakirodalom ezért inkább az oldalszámukkal azonosítja őket, azt szerencsére monoton emelkedő sorban osztották, és a korabeli ergya minőségű fényképeken is jól felismerhető módon, nagy fehér betűkkel-számokkal festették fel mindegyikre. Sokat elmond a típusról, hogy egy zsákmányolt példányt lemásolva az olaszok is viszonylag nagy mennyiségben gyártották. Felderítésre és bombázásra is használták, 200kg bomba és egy Schwarzlose alkotta a fegyverzetét.

 A mai (*) csak egy egyfigurás bejegyzés lesz, mert tűrhetetlen, hogy 40k eddig nem is szerepelt.  

 Elkészítettem az Armor35 mutáns vaddisznaját, ne csak egymást kergessék a stalkerek. Illetve leginkább csak kifestettem, mert egy darabból van öntve.  

 Az előző részben érintettem a movement trayek problémáját. Mindenképpen kell ilyet használnom, mert fenn akarom tartani a lehetőségét annak, hogy a figurákat egy skirmishben egyenként, vagy 40k módra csordában is feltegyem, így a máshol gyakran alkalmazott ,,többet egy talpra"-megoldás nem opció. Black Powderben viszont nem értelmezhető a magányos figura, még veszteségként levéve sem. Így tehát a movement tray a megfelelő kompromisszum. Itt láthatóak üresen: