Makettek és wargame

 Újabb két Belisarius Clone készült el, ha így haladok, 2150-re kész is lesz az összes Conf-figurám.  Zene most nincs, mindenki olvassa el Gravestől az A vitéz Belizár c. könyvet. ...na jó:)

Egy újabb művészolajjal festett Dirz klón, ezúttal egy Belisarius. Ő viszonylag egyszerű eset, mert teljesen páncélban van (emiatt amúgy nem is tartozik a kedvenc figuráim közé).

 Folytatódik a klón-projekt is, a következő figura ez a Dirz Biopsist. Nem tudtam igazán barátságot kötni vele, vannak rajta jó ötletek (a kalap a nagy százlábúval), de valahogy zsúfolt és aránytalan összességében. Az alabárdra egy kis rozsdát teszek majd, így a képeket megnézve. Kipróbáltam rajta egy újítást, az OSL-eknél. Vettem neonszín festékeket a művészboltban, zöldet és sárgát is, így most már több rétegben festem meg az OSL-t, a ,,mélyére" több réteg kerül, világos zölddel, illetve sárgával.

 Jézus idei születésnapjára Dirz alkimistái kaptak egy új figurát. Sok-sok karácsonnyal ezelőtt, mikor a legutolsó figura készült hozzájuk, a festési koncepció számomra is az NMM volt. Próbálgattam, ahogy az okosok mondták, a szürkéket sötétíteni és világosítani, a végén már egész jól nézett ki, és egész gyorsan haladtam. Akkoriban nagyon ment az a módszer, hogy akrilban az átmenetet ilyen homeopátiásra hígított rétegekkel csinálják, akár 10+ alkalommal is átmenve ugyanazon a felületen, remélve, hogy a végén szebb lesz, mint egy tisztességes szárazecset- és ez néha össze is jött, csak végtelen kínlódás volt. Én már akkor is baromságnak tartottam ezt, átmenet festésére sokkal jobb ugyanis a művészolajos technika. Biztosabb kéz kell hozzá, főleg kicsi felületeken, az már igaz, de ha összejött, akkor kb két mozdulattal megcsinálja az ember azt, amihez a 20 réteg akril kellett 1 pigment/deci hígításban. Persze nem magamtól voltam ilyen okos, a Modell és Makett/proModell újságban (te ...

  Múltkor beharangoztam a Rackham-sztorit, a mai témánál már tényleg elkerülhetetlen, hogy meg ne írjam. Szóval egyszer volt, hol nem volt, úgy 15 évvel ezelőtt volt egyszer egy Rackham nevű cég. Akkoriban a 28mm-es figura/wargame szcénában még nem volt olyan bőség zavara, mint most: volt a GW, és kábé ennyi, a többi rendszer/gyártó legfeljebb nagyon szűk körben volt ismert. Ekkoriban már túl voltunk a második kiadás ronda modelljein, minden 40k-s sereghez voltak már műanyag troopok, de a speciális egységek és fegyverek nagyobbrészt még fémből voltak, szép 28mm-es heroic scale faragások, nem túlzásba vitt részletességgel. A WD-ben nett kis Eavy Metal festések voltak, alapszín, befolyatás, szárazecset, talpakon műfű, örülés. Az élet vidám volt, de már akkor is sokan gondolták, hogy lehetne ez vidámabb, és a vidámságot nem feltétlen a GW kebelén találjuk meg. Ebbe a milliőbe robbant be a francia Rackham cég a Confrontation nevű rendszerével, illetve az ahhoz készült figurákkal. Egy...