Makettek és wargame

...de szégyenszemre előfestett modellt vettem. Persze csak játszósnak, a Hobby Boss Mi-8-asomat csak akkor tenném terepasztalra, ha nagyon nincs más választás. Az Easy Model készlete, ötféle festéssel árulják, az egyik ez a magyar. Furcsa, hogy a dobozban (+műanyag tartóban) poros volt, ez már kicsit talán túl autentikus is az összerakottmodell-élményből. A farokrotor és a főrotorlapátok külön alkatrészek, de én leszedtem a kabinüveget is, mert tettem bele pilótákat. Pár kisebb átalakításra emellett is szükség volt, főleg az antennák környékén. Az infravörös zavarót rajtahagytam, bár a magyar gépeken nem volt rajta, de nem akartam a festést nagyon megsérteni. A fő- és farokrotorlapátok színe (fekete) nem jó a magyar géphez, ezeket átfestettem, végül befolyattam a panelvonalakat is.  

Cseh cégek mostanában rászoktak, hogy egyre több ,,modern" sportrepülőgépet is kiadnak műanyagból; ezeket eddig legfeljebb valami kisszériás műgyantából lehetett, ha egyáltalán lehetett (Hold sötét oldalán gyártottak belőle 30 darabot 1991-ben) beszerezni. Nem is olyan régen volt már itt ilyen gép , a mostani a KP 499-es készlete. Az eredeti Let L-33-at a rendszerváltás után kezdték gyártani, és elvileg még ma is készül- a makett 2025-ös.  Az apró, tenyérben elférő vitorlázórepülőnek elég egy öntőkeret (az illeszkedéstől nem megyünk a falnak), a készletben amerikai, japán és chilei matricákat találunk. Magyarországon egyetlen egy darab repül, én azt építettem meg. A festése hasonlít a japán gépére, így annak matricáiból ügyeskedtem össze a magyar jelzéseket- kis csalás van benne, mert a magyar gép színei lehet, hogy kicsit világosabbak, de a fényképről nehéz megítélni. Egyébként a  japán jelzések árnyalata pont GW Phoenician Purple, így könnyű volt javítani-kiegészíteni, hisze...

 Ez a projekt már volt itt , két 1/72-es Szu-25-öst építek játszásra- ugyanaz a régi, pozitív paneles Zvezda/Bilek-készlet. Az egyiket más építette meg, én csak kifestettem, ezt a másodikat viszont én raktam össze még ezer éve, de sose volt normálisan befejezve (az alját festettem le valami borzasztó strandkorlát-kékre, a teteje meg valami fakó zöld volt). Most be lett. A rakétákról már volt szó , a H-25-ösök ehhez a maketthez készültek, és műgyantából sokszorosíttattak, de az indítósíneket és a pilonokat is pótolnom kellett.  Update. még egy kép a rakétáról:  

Na, térjünk magunkhoz Móvárból , jöjjenek a makettezős posztok.  Az AZ Model Grünau Baby IIb vitorlázója, az apró modell kétszer is megvan. A múlt század közepének jellegzetes típusa a második világháború előtt és után is szolgálta a magyar vitorlázórepülés t. A pilótát én készítettem bele, az egyetlen nehézséget csak a szélvédőhöz adott vékony film kezelése jelentette.  A készlethez a 3107-es magyar gép háború utáni jelzéseit adják, az oldalkormányon már egy vörös csillagos jelvény van (gondolom, az MHSZ-é, a háború előtt a cserkészek lilioma volt az oldalkormányokon). A 3001-es gép jelzései saját tervezésű, Tonycars-gyártmányú matricák, nem akartam túltolni, ez egy egyszerű festésű repülő.    

 A kétfedelűek történetének befejező része, a sztori ugyanaz, csak ez most két francia repülő. A sárga SPAD S.VII Georges Guynemer, a második legeredményesebb francia ász gépe volt. Repülőraja gólyás emblémája később a Hispano-Suiza autóinak orrdísze lett.  A típus sokadik továbbfejlesztése, a SPAD S.XIIIC.1 Charles J. Biddle gépe volt, a hét légigyőzelmes ász egy amerikai önkéntes volt a francia hadseregben. Ezt a festést viszont 1918. aug. 1.-dec. 15. közt viselte, Biddle akkor már az amerikai repülőcsapatoknál szolgált. A végére pedig egy csoportkép: 

Az angol légierő már volt az Idegen tollakkal-sorozatban , most az első világháborúban is bemutatkoznak. Ugyanolyan Amercom-féle repülők, mint a múltkoriak , ugyanazon elvek szerint felújítva és megtalpalva. A Sopwith Camel számomra örök második: ez a világháború második legikonikusabb (első a háromfedelű Fokker), második legszebb (az első az Albatros D.V) repülője, nekem pedig a második 1/72-es repülőmodellem (első ugye a Sturmovik ): az Academy makettjét egy általános iskolai karácsonyra kaptam még, valahol megvan, majd fel kéne újítani, addig itt van helyette ez az Amercom-féle.  A másik angol gép az SE.5A (az első világháborús repülőgépekben két dolgot utálok, a dupla szárny nehéz illeszthetőségét és a pontokat a típusjelzésekben, amik miatt lehetetlen egy fájlt vagy mappát rendesen elnevezni, igazán lehettek volna kicsit előrelátóbbak :) ) , ez már, mondjuk úgy, hűségesebben követi az angol formatervezési hagyományokat. A típus bőven repült még a húszas években is, pláne ezze...

 Idegen tollakkal-sorozatunk is folytatódik, ezt a két kis repcsit használtan vettem, az Amercom fém repülői, Dogfight! -hoz pont jók lesznek. Nem festettem át őket, az Idegen-tollakkal -sorozatnak ez a lényege: az előző tulaj mókolt kicsit velük, én meg felráztam a festést, egy kis highlight, panelvonalak, meg a pilóta felfrissítése, és jól is van. Meg persze gányoltam nekik egy játszós talpat az eredeti állványból. A vörös Fokker volt is már egy másik méretarányban , de szeretnék egy harmadikat, egy ,,igazit" is, persze azt osztrák-magyarként (volt 3 példány!).  A másik repülő az Albatros D.V, szerintem egyébként ez az áramvonalas gép az első világháború legszebb repülője.  Visszatérve Richthofen háromfedelűjére, ez a gép annyira epik, hogy (majdnem :)) minden valamirevaló metálegyüttes megénekelte. Nem tudok választani, három szárny, három dal. A Volt fesztiválos koncertjükön Bruce Dickinson egy kis plüss majommal mutatta mindig a "Climb like a monkey"-sort, azon azót...

 A Békaláb-projektről volt már szó , van viszont egy másik ilyen repülőm is, azt magam építettem ugyanebből a Kopro-készletből, de még régen. A póttartályai nincsenek meg, arra gondoltam viszont, hogy izgalmasabb lenne rakétákkal megépíteni, ha már Team Yankee-ben is úgy vannak a kistesók .   A H-25ML rakétára esett a választásom, mint a TY rettegett fegyverére, ilyenem viszont nincs raktáron, játszós modellhez meg nem akartam a készlet árával vetekedő pénzért műgyantát rendelni, így az R-60-ashoz hasonlóan ezt is magam építettem. Az első lépés természetesen a szakirodalom felhajtása volt (itt vigyázni kell, hogy ennek a rakétának millióféle változata volt, szerencsére a sima félaktív lézeres ML a legelterjedtebb). Utána kerestem egy megfelelően egyenes, nem sorjás, nem elcsúszott, és persze megfelelő átmérőjű öntőkeretdarabot, és fúróba fogva abból esztergáltam ki a rakéta törzsét.     A szárnyak sztirollapból készültek, végül egy kis putty a részletekre, és mehet ...