Makettek és wargame

 Urbán Aladár történész (1929-2019) az MTA doktora, az ELTE tanára volt, főleg az újkor történelmére specializálódott: az USA történetének kezdetei, és a XIX. századi Magyarország voltak a fő kutatási területei. A címből pedig könnyen kitalálható, hogy ez a könyve a Pákozd nagyközség határában zajló mezőgazdasági munkák során felhasznált növényvédelmi szerekről 1848 szeptemberében vívott csatáról szól.   ...illetve pontosabban nem is annyira arról: ahogy a rozgonyi csatás könyvben is, úgy itt is csak viszonylag kis részt foglal el a kb 200 oldalas terjedelemből maga a csata, a leírás nagy részében az oda vezető útról van szó. 1848 tavaszán-nyarán Magyarország politikai élete elég kaotikus volt, egy borzasztóan veszélyes (gondoljunk csak 1918-19-re) senki-nem-tudja-hogy-ki-mit-és-miért-csinál helyzet alakult ki, miközben az országra többfelől is veszedelem leselkedett. A politikai paletta egyik szélén álltak azok, akik nyíltan a Bécsnek való alávetettség pártján álltak, a más...

 A másik jászkun nemzetőr, szintén egy Somogyi-illusztrációról, ez most gubát visel.  

 Rég volt már 1848-as téma , de most legyen. Lassan, de biztosan épül egy nemzetőr zászlólaj is a csapathoz, azok általános nemzetőrök lesznek, utána pedig kezdem az egyes vármegyék zászlóaljait. A 10 fős zászlóaljak nálam ugye úgy állnak fel, hogy elöl középen tiszt, zászló, dobos és a szélen két katona előretartott puskával, hátul pedig 5 katona vállra vett puskával. Így minden ,,különleges" zászlóaljhoz három figurát kell faragnom: egy vállra vett puskásat a hátsó sornak (5db), egy előreszegezett puskást az első sorba (2db) és valakit a commandba: vagy a tisztet, vagy a dobost, vagy a zászlót, minden zászlóaljhoz másikat. A command hiányzó részeit konvertálással fogom előállítani a már meglévő figurákból, a közlegényeket pedig fejcserékkel teszem majd változatossá, értelemszerűen minél több zászlóalj van kifaragva, annál többet lehet csereberélni.  Az első ilyen zászlóalj szűkebb hazámé, a Jászkunságé lesz, ez most a hátsó soros, vállra vett puskás harcos. Egyenesen a Barcy...

 Alan John Percivale Taylor (1906-1990) a huszadik század egyik meghatározó brit történésze. 1906-ban született gazdag, de kommunista családban (anyja a Komintern tagja volt), innen örökölhette saját bevallása szerint is szélsőséges politikai nézeteit. A második világháború alatt a Home Guardban szolgált, és ekkor ismerkedett meg több emigráns kelet-európai politikussal is. Többek között Károlyi Mihállyal (akit példaképének tekintett) és Eduard Benessel- rajtuk keresztül támadt fel érdeklődése Kelet-Európa iránt, és szerzett mély ismereteket a témában, melyeket bécsi kutatásokkal is pontosított. (Igen, ez pont olyan, mintha egy zulu kisfiú Bhagat Singhtől és Arthur Griffithtől tanulta volna Anglia történelmét.)       Ez a könyv eredetileg 1941-ben jelent meg, a szerző 1948-ban komolyan átdolgozta. A magyar kiadás a Scolar kiadó munkája 2011-ből (Nagy György fordította 1998-ban), az angol eredeti harmadik, 1990-es kiadásán alapul. Kb A5-ös formátumú, 365 oldalas könyv...

 Mára csak ennyi jutott: két kis honvédfej az 1848-as projekthez. Most egy nemzetőr zászlóaljon dolgozom, nem szerencsés, ha mindenki ugyanúgy néz ki benne. A jobb oldali alapja a tiszt , a bal oldalié az egyik nemzetőr .  

     Ezúttal is egy visszaemlékezés következik, de valamivel régebbről, az 1848-as szabadságharcból. A 80 oldalas, kb A5-ös méretű könyvecskét a Stúdium Sajtóvállalat Rt. adta ki, láthatóan valamikor a Horthy-korszakban (bár az előszó alapján már nem ez volt az első kiadása, hiszen a szerző aligha írhatott előszót hozzá akkor már). Az enyém vagy sztázismezőben töltötte az azóta eltelt időt, vagy egy modern reprint- hogy ezt ki és mikor csinálta, arra nézvést viszont semmilyen jelzés nincs benne.              A magát csak Sz. Gy.-ként említő szerző (szerénységből nem írja le a saját nevét, ahogy társai közül is változó, hogy ki szerepel névvel és ki anélkül) jogásznak tanult, de aztán inkább egy urasági birtok gazdálkodását vezette. A szabadságharc kitörésekor hazafias kötelességének érezte, hogy azonnal beálljon honvédnek, átlagosnál magasabb iskolázottságát az akkori technikai fegyvernemnél, a tüzérségnél akarta kamatozta...

       Gábor Áronról mindenki hallott már, ha máshol nem, itt a blogon. Ezt a kis könyvecskét (14*21cm, 34 oldal) 1941-ben adták ki, reprintjét az Az 1848-49 Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Közhasznú Egyesület jelentette meg a 170. évfordulóra, erről a belső borítóba ragasztott matrica tájékoztat. (A címébe ma kéne egy vessző, de, gondolom, ez az eredeti, korabeli helyesírás). Vályi Nagy Géza (1891-1968) Debrecenben született költő-író, az első világháborúban tisztként szolgált, ezredesként ment nyugdíjba (a kommunista időkben is itthon élt, kitelepítették, segédmunkával kereste kenyerét.)           A rövidke ifjúsági regény Gábor Áron történetét foglalja össze, gyerekkorától haláláig. Gábor Áron 1814-ben székely határőrcsaládba született, az ügyes kezű és éles eszű gyerek a gimnáziumot is elvégezte. Utána katona lett (a 15/2. székely határőrezrednél, és az 5. tüzérezrednél is szolgált), de előléptetési lehetősége nem vol...

 A szerzőpárosnak nem ez az első könyve, amit bemutatok, de elolvasni ezt olvastam el először: a keményfedeles, végig színes, 93 oldalas könyvet 1987-ben adta ki a Móra kiadó. Rázsó Gyuláéhoz hasonlóan ezzel is gyerekkoromban találkoztam először, nagymamám testvéréé volt, akkor olvasgattam el, amikor nála vendégeskedtünk. A cím és a szerző ismeretében nagyjából megtippelhető, hogy miről szól: a magyar huszárság történetét foglalja össze röviden, Somogyi Győző rajzaival illusztrálva. Mai szemmel érdekes, hogy a Mátyás király-korabeli kezdetektől a huszárok története csak 1918-ig tart, az 1954-ig tartó utolsó évtizedek hiányát valószínűleg az 1987-es kiadási dátum magyarázza.   A tárgyalt időszakot viszont szépen végigveszi: a Fekete Sereg huszárjai után a török elleni harcok véres évszázadai jönnek, majd Rákóczi huszárjai és Mária Terézia háborúi. A napóleoni háborúk után pedig a 1848 és a Monarchia kora, melyeknek a szerzőpáros egy-egy terjedelmesebb külön könyvet is szen...

  A szekérhez természetesen nem csak ló , de kocsis is kell, ő készült most el ebből a vicces színű FIMO-ból. A green stuffos kezében ostor lesz, de azt drótból csinálom, a kopasz fejére meg bármilyen haj vagy kalap illeszkedik majd (vagy persze baszóstitkárnő-szemüveggel és kézműves sörrel ún.  ,,Kazinczy utcai huszár" is lehet, a bajusz már adott).  

 Ahogy az előző szekeres bejegyzésben írtam, Ló3 -ra el kellett készítenem a lószerszámot. Wargame modelleken ez általában legfeljebb jelképes, pedig a lószerszám legalább annyira jellemző a korra és a földrajzi helyre, mint például egy kard formája. Nyugaton általában az úgynevezett kumet-hámot használják, ezzel a ló nyakára húzott alkalmatossággal a ló a nyaktövével, illetve a vállával húzza a szekeret. Magyarországon viszont ezt legfeljebb a nagyobb, hidegvérű lovakon használták újabb időkben (kőbányai sörös grafikákon a lovak), mi alapvetően a szügyhámot használjuk. Ez, ahogy a neve is mutatja, a ló szügyére (mellkasának első/felső részére) támaszkodik. Oroszországban van egy, a kettő közötti átmenetnek tekinthető hámtípus is használatban.  Én így tehát egy szügyhámot készítettem a lovacskámra- persze ebből is van millió típus, főleg díszítettségében és a kiegészítő szíjak számában különböznek egymástól, én igyekeztem egyszerűbbre venni, egy parasztszekéren nem cicomázzák...

     A szekér (a vasúthoz hasonlóan) az emberiség egyik legnagyobb találmánya, nem csak a gyaloglástól kíméli meg a júzert, de lehetővé teszi nagy terhek szállítását is építkezési, illetve kereskedelmi célzattal, aminek a civilizáció fejlődésére gyakorolt hatását nem kell részletezni. Így természetesen előbb-utóbb szükségem lett egy ilyen témájú makettre is. Közelebbről a török kori, középkori, illetve 1848-as projektben szeretném használni, így a kereskedelemben kapható római vagy vadnyugati modellek kiesnek, teljesen sajátot kell készítenem.      A szekerekkel kapcsolatban a legnagyobb feneség ugyanis, hogy a plató+kerék+ló alapfelállásból azért elég sok hely- és korszakfüggő variáció van, nekem pedig egy magyar parasztszekérre volt szükségem. Ilyet egyébként mindenki látott már, ha máshol nem, itt a blogon . Volt egy kedves rokonom, aki huszárként szolgált a 2. vh-ban, és a lovak iránti szeretete utána is megmaradt, élete során elég sok lovas és sze...

 Rég volt már 1848-as figura - jöjjön most egy. A nemzetőr a Nemzetőrség ,,alap" egyenruháját viseli, az idézőjel annak köszönhető, hogy nagyon sok nemzetőrzászlóalj viselt saját egyenruhát, a nemzetőrség felállításakor pedig először zöld zubbonyokat rendszeresítettek. A figura anyaga FIMO és green stuff, a karjánál lévő rést még majd tömítenem kell.

 De, ő egy kis apáca, maradék FIMO-ból. Nem akartam, hogy pocsékba menjen, de ilyenkor már elég nehéz dolgozni vele, ezért ez a figura inkább a karakterével, mint a szép kidolgozottságával hódít. Mint figura, kis konverzióval és egy jó festésmintával igazából bárhova jó lehet, lehet igazi apáca az egyik történelmi settingben, de lehet fantasy-karakter, és persze 40k-ban is szerepelhet.

 A múltkori ló , ezúttal 1848-as huszárok lószerszámával- nem kizárt persze, hogy a 40k-s Rough Riderek fogják előbb megülni...

 ...mert lovakból sosem elég , most ez ilyen állatos hét. Egy egy harmadik ,,nyers" lófaragás, kicsit testesebb és statikusabb, ezt egy szekér elé szánom.

  Zászlók a szélben -sorozatunkat most magyar honvédekkel folytatjuk, a múltkori zászlótartóból készült négy darab. És akkor már a dobosból is lett egy kvartett: A tisztekkel együtt így már mind a két magyar ezredem 3-3 zászlóaljának rendes commandja van. Mivel a létszám ezek nélkül is megvolt, így 12 katona ,,feleslegessé" vált-belőlük ki is jön egy új zászlóalj! ...akiknek így lehet commandot csinálni ;)

 A múltkori 1848-as honvédtiszt, 4 példányban kifestve. Ahogy már akkor írtam, unit command lesz belőlük, így mindegyik zászlóaljnak rendes command groupja lesz.  

 Az 1848-as magyar szabadságharc magyar hadserege nem tartozott a tipikus lázadó-felkelő hadseregek közé: megfelelően fel volt szerelve (egyéni szinten és tüzérséggel is), a tisztikar színvonala pedig szintén a korszak más reguláris hadseregeinek szintjén állt. A magyar tisztek ugyanis a Habsburg-hadsereg szolgálatából jöttek, így pont azzal a tudással rendelkeztek, mint ellenfeleik; emellett viszont a forradalmi viszonyok között szert tehettek arra a rugalmasságra és kezdeményezőkészségre, ami a merevebben gondolkodó orosz és osztrák ellenfeleikre nem volt jellemző. A szabadságharc hadműveleteinek tanulmányozása így a konkrét események mellett a kor általános hadművészetéről is jó képet ad- és ebben a korban a napóleoni háborúk Clausewitz által formába öntött tanulságai voltak a mindent felülíró igazságok    Ez a témája ennek a könyvnek. 2015-ben adta ki a Zrínyi kiadó, kb A5-ös formátumú, igényes kivitelű, 378 oldalas kötet. A hadművészet egyes aspektusait esettanulmá...

 Újabb fejlesztés az 1848-as osztrák sereghez , 8 Steve Barber-féle gránátos. A műanyagokból már van négy, így összerakva kijön belőlük egy 10 fős zászlóalj.

 Rég volt 1848-as téma, úgyhogy most itt van egy Steve Barber-féle osztrák tiszt.