Makettek és wargame

 Az Aethon Heavy Sentinel most már igazán félelmetes lett, kifestettem az összes fegyveropciót, e:  

 A wargame-szlengben az ,,YMCA-póz" a nyolcvanas-korai kilencvenes évek figuráira jellemző, minden fegyvert a testtől eltartva, annak fő síkjával megegyező síkban megjelenítő pozitúra elnevezése. Kicsit az egyiptomi falfestményekre, illetve a korszak akciófilmes plakátjaira emlékeztet, a célja pedig természetesen az, hogy egy ilyen figurát minél könnyebben, egy darabból ki lehessen önteni az egyszerű, kétoldalas mintát használó ólom/fehérfém öntésére szolgáló berendezésekkel. Nekem már nem sok ilyen figurám van (a kilencvenes évek második felében már legalább az egyik kart külön készítették), de a régi High Elf karakter  elég jól hozza a stílust. Most viszont én is faragtam egy YMCA-pózos figurát- az öntő ember eléggé megkínlódott vele, műgyantából nem volt olyan könnyű összehozni, úgyhogy én is visszatérek a többdarabos figurákhoz. Egy általános karakter egyébként 40k-alapú skirmishekhez, illetve Trench Crusade-hez is használni fogom.  

 Két birodalmi pilóta w40k-hoz- azért néznek ki úgy, mint Stan és Pan, mert az egyik egy 1/48-as második vh-s pilótából lett konvertálva, a másik egy műanyag Valkűr ajtólövészéből. A fejeket én faragtam még régen, műgyantából sokszorosíttattak.  

 Ez a kis ágyúcska a HTC klub Trench Crusade-terepkészletének része, négy van belőle, mindenki hazahozott egyet kifesteni. Az enyém a ,,szokásos" Káosz-Heretic járműszínsémát kapja, Tamiya Field Grey lett, némi weatheringgel.  

 Még mindig rágcsálunk , ez a projekt sem mostanában indult , de végre befejeztem. Elkészítettem a megfelelő mennyiségű kis patkányt, a jobbakból öntvények készültek, és talpakra applikáltam őket. A festés nem volt bonyolult, mert a földet, a patkányok bundáját, szemét, fogát és farkát kellett csak kifesteni- mondjuk azokból viszont elég sokat.  A talpalás kicsit bonyolultabb lett a kelleténél, mert a 40k-hoz és az 1/35-ös játékhoz kicsit másfajta talpak kellenek; és ezeket mágnessel a legegyszerűbb csereberélni. A mai eszemmel a megfelelő lézervágott elemek tervezésével könnyen megoldanám, de anno lyukakat fúrogattam a mágneseknek, aztán nyilván nehezen passzolt. Végül néhány kép a faragásokról. Ezek se tartoznak a világ legbonyolultabbjai közé. A mai zene pedig mi lehetne más:   

 A necromundás skaven-projektről már régebben volt szó , arról azonban talán nem, hogy volt nekem egy ilyenem régen, nagyon régen is, az akkor még így-úgy, de beszerezhető egybeöntött műanyag skavenekre alapulva. Ezeket a figurákat találtam most meg a dobozok rendezése közben, kicsit kipofoztam és újratalpaltam őket.