Makettek és wargame

 A mostani könyv is egy első világháborús memoár. A 106 oldalas, zsebkönyv formátumú, keményfedeles könyvecskét a Corvina kiadó adta ki 2015-ben.   Írója, Bartók László, 1894-ben, Besztercén született tanárember volt. 1914 szeptemberében került rá a sorozás (illetve, értelmiségiként, az önkéntesség) ideje, a besztercei 63. k.u.k. gyalogezredhez került, de csakhamar leszerelték orvosi okokból. 1915 végén lett újra katona, a kiképzés embert próbáló hetei-hónapjai következtek. 1916 júniusában indultak el egy menetszázadban az olasz frontra. Eseménydús vonatút után végül jó helyen kötöttek ki, egy folyóvölgyet védtek, ahol szinte nem is voltak harcok. Többször is hazamehetett szabadságra, undorral ír a Budapesten tapasztalható állapotokról, a sok frontlógósról és ügyeskedőről. 1917 tavaszán a Sugana-völgybe helyezték át őket, ahol Bartók László már egy szakaszt vezetett rohamra- egy ellenséges lövészárok megtámadása során meg is sebesült, az elfertőződő seb sokáig gyógyult. Később...

 Ma megint belehúzunk könyvileg, ilyen még úgysem volt itt: mai témánkat Körösfeketetón vettem, 1940-es kiadás a Steiniger Verlagtól, Berlinből. Az A5-ös, keményfedeles kötet 207, gót betűkkel írott oldalán a Narvikért zajló második világháborús harcok elevenednek meg- német szemmel (és nyelven).   Az író, Otto Mielke (1906-1958) a német haditengerészetnél szolgált már a két háború között is, Norvégiában is állomásozott, később rakták át a propagandaosztályra. A háború előtt regényeket írt, a világháború alatt viszont inkább a háborús irodalomban mozgott. A háború után visszatért a szépirodalomhoz, két hajós témájú regényfüzet-sorozat szerzője lett. Narvik egy norvég kisváros túl a sarkkörön, egy fjord (az Ofot-fjord) végében. Jelentőségét az adja, hogy egy Svédországba nyúló vasútvonal tengeri végpontja, melyen keresztül a svédek vasércet szállíthatnak- nos, annak, aki éppen Narvik kikötőjét uralja, legyen ez az akkor még amerikai szállítmányokra nem annyira támaszkodó Angl...

 Urbán Aladár történész (1929-2019) az MTA doktora, az ELTE tanára volt, főleg az újkor történelmére specializálódott: az USA történetének kezdetei, és a XIX. századi Magyarország voltak a fő kutatási területei. A címből pedig könnyen kitalálható, hogy ez a könyve a Pákozd nagyközség határában zajló mezőgazdasági munkák során felhasznált növényvédelmi szerekről 1848 szeptemberében vívott csatáról szól.   ...illetve pontosabban nem is annyira arról: ahogy a rozgonyi csatás könyvben is, úgy itt is csak viszonylag kis részt foglal el a kb 200 oldalas terjedelemből maga a csata, a leírás nagy részében az oda vezető útról van szó. 1848 tavaszán-nyarán Magyarország politikai élete elég kaotikus volt, egy borzasztóan veszélyes (gondoljunk csak 1918-19-re) senki-nem-tudja-hogy-ki-mit-és-miért-csinál helyzet alakult ki, miközben az országra többfelől is veszedelem leselkedett. A politikai paletta egyik szélén álltak azok, akik nyíltan a Bécsnek való alávetettség pártján álltak, a más...

 Megint Kertész István , és megint Róma. A kisalakú, 250valahány oldalas könyvet 1983-ban adta ki a Kossuth könyvkiadó, témáját pedig a római köztársaság hódításai jelentik.   Róma nem volt mindig nagy birodalom, kezdetben csak egy volt Közép-Itália apró városállamai közül. Nagy szerencséjére nem volt nagyhatalom a környéken, így nyugodtan hozzáláthatott szomszédai bekebelezéséhez. A rómaiak ügyes hódítók voltak, az elfoglalt itáliai államoknak számos kedvezményt biztosítottak, így azok ritkán sírtak a függetlenség (vagy egy más úr, pl Hannibál) után. Az első nagy ellenfél Pürrosz épeiroszi király volt, az ő pürroszi győzelmei, majd veresége után megnyílt az út egész Itália egyesítése felé. Északon a gallokat, délen a görög városállamokat legyőzve ez meg is valósult, a következő lépcső viszont Szicília lett volna, itt viszont már a punokkal támadt érdekellentét. Eleinte kifejezetten barátságosan közeledett egymáshoz a két birodalom, de végül mégiscsak kitört a háború, melyben ...

Következzen egy modellezős könyv, a blogon eddig viszonylag alulreprezentált területről. A kb A5-ös kötetet 1984-ben adta ki a Műszaki Könyvkiadó, 74 oldalas, fekete-fehér, keményborítós könyvecske.   Témája a hajómodellek építése, értve ezalatt azokat a fajta modelleket, amik tényleg úsznak a vízen, távirányítással vagy anélkül. Az első fejezet furcsa módon nem magukat a hajókat, hanem a modellek versenyeit, ezek szabályait ismerteti elég bő lére eresztve, a második fejezetben kerülnek bemutatásra maguk a modellezési témaként szolgáló járművek, kategóriánként egy-egy típussal. Mind modern, jellemzően háború utáni hajók, ez a könyv nem a vitorlásokról és a dreadnoughtokról szól. Az ismertetések persze elég vázlatosak, pár mondat, pár technikai adat, és egy kis oldalnézeti rajz van mindössze. A tárgyalt modellezési kategóriákban jelentős eltérés van a katonai és a civil hajók között, utóbbiak sokkal gyorsabbak, emiatt az irányításuknál kicsit más dolgokra kell jobban odafigyelni (a ...

Az emberek sokszor jajonganak, hogy bezzeg régen minden milyen jó volt- az én szememben ezzel minden esetben a történelmi ismeretek hiányáról tesznek tanúbizonyságot. Az emberek régen is ugyanolyan hülyék voltak és ugyanannyi faszságot és gonoszságot műveltek, mint ma, hajlamosak vagyunk azonban csak a szépre emlékezni ezekből, különös tekintettel a kevésbé jól dokumentált történelmi korszakokra. Az antikvitás ebből a szempontból viszont különleges, viszonylagos időbeli távolsága ellenére is elég jól megismerhető a korabeli forrásokból, és így bizony könnyen kiderül, hogy az akkor népek is sokszor sápítoztak koruk romlottságán, és erre minden okuk meg is volt. (Jó, persze lehet, hogy a kőkorszakban aztán tényleg minden fasza volt, még nem találták fel a hülyeséget, vagy nem tudom.)   Kertész Istvánról volt már szó a könyvismertetők között, akkor már utaltam rá, hogy van ám neki könyve még. Jöjjön hát egy másik, az antikvitás nagy botrányairól. A kisalakú, puhafedeles, illusztráció...

Nem szeretném a könyvismertetők történelmi tematikáját a fantasztikus irodalom felé elvinni- írnak arról elegen, és én magam nem is vagyok annyira benne. De ebben a nagy nyári hőségben egy különlegesebb darab talán belefér, és, mint látni fogjuk, azért annyira nem is távolodunk el a szokásos témáktól.   A publikus emailcíme alapján 1987-es születésű Emerson Tung illusztrátorként dolgozik, a nagyközönség az újabb DOOM játékokból ismerheti leginkább a munkáját. Ezt a könyvet 2025-ben adta ki az UDON Entertainment Corp. kiadó, Kanadában (ez az beszerzési költségeken is látszik sajnos). Keményfedeles, A4-es, végig színes, 232 oldalas, igényes munka. A makettdobozok grafikájára rájátszó borító egy érdekes projektet rejt, tulajdonképpen egy típusismertető a hasonló történelmi könyvek stílusában, csak egy alternatív univerzumból, ahol a két világháborút dieselpunk mechekkel vívták. A háttértörténetet az Earde bolygón zajló, 50 évig tomboló Neverwar (=Neverending War) adja, melyet három na...

A mai könyv Leningrád ostromáról szól. A kisalakú, kb 250 oldalas könyvet eredetileg 1972-ben adta ki a szovjet katonai könyvkiadó, két évvel később a Kossuth kiadónál jött ki magyarul. A szerzőről nem sokat tudtam kideríteni, Vaszilij Jefimovics Zubakov elvileg történész volt, aki több könyvet is írt erről a témáról. Annál hírhedtebb viszont a fordító: egykori belügy (és kereskedelmi és közlekedésügyi és pénzügy és állam-) miniszterünk, ,,Gerő, a hídverő", aki 1956 után a Pártból is kizárt, bukott emberként főleg a nyelvtudásával kereste a kenyerét.   Oroszországnak tulajdonképpen két fővárosa is van: Moszkva, az ország ősi központja egyfajta szakrális főváros, a Moszkva felé tartó vallásos oroszok a várost először megpillantva keresztet is vetettek annakidején. A szovjet időkben Leningrádnak nevezett Szentpétervár lakói szerint viszont Moszkva csak egy nagy falu, Nagy Péter városa egy európai birodalom fővárosának épült, az orosz kultúra és a tudomány fellegvára. Nem véletlen ak...

 A mai könyv Sebő Ödön (1920-2004) főhadnagynak, a gyimesi szoros hősies védelmezőjének visszaemlékezése a háborús évekre. Több kiadása is van, az enyém a Magyar könyvklub 1999-es kiadványa, kb A5-ös formátumú, mindennel együtt 344 oldalas könyv.   Sebő Ödön katonai karrierje az 1. budapesti gyalogezredben kezdődött, a harmincas évek legvégén. 1940-ben felvették a Ludovikára, 1942-ben hadnaggyá avatva az ezeréves határra, Gyimesfelsőlokra, a 32. határvadász hadosztályhoz került. 1944-ben főhadnaggyá lépették elő és a gyimesbükki határőrs parancsnoka lett. Az ifjú főhadnagy nagyon jól érezte magát a nyári zöldben és a téli hóban is gyönyörű hegyekben, székely katonái között, akikkel már ekkor jó kapcsolatot alakított ki- későbbi sikereinek titka tulajdonképpen ez a jó kapcsolat volt. Ekkor a határszakasz még békés volt, bár a románok egyre gyanúsabban mozgolódtak. Végül aztán újra hátbadöfték Magyarországot és az ezeréves határ, a gyimesbükki őrs augusztus végén hirtelen front...

 Andy Mcnab előző könyvénél beígértem már ezt, ma jöjjön a másik, az életrajzi könyve is. Angolul (1995) és magyarul (1997) is kicsit később jelent meg az öböl-háborús kalandnál, kiadója a Magyar Könyvklub, kivitele az előzővel egyezik meg, vagy 10 oldallal hosszabb.   Az ifjú McNab /Mitchell 1959-ben látta meg a napvilágot, és nem volt jó gyerek, egy letartóztatást megúszva menekült a hadseregbe 1976-ban. Helikopterpilóta akart lenni, de az nem jött össze, a Royal Green Jacketshez (1966-2007 között létezett, 5 zászlóaljas gyalogezred) került, és itt szolgált 6 évet. Az első bevetése Gibraltáron volt, de a tűzkeresztségen az ekkor teljes erővel tomboló észak-írországi polgárháborúban esett át. 1982-ben, őrmesterré előléptetve jelentkezett a SAS-ba, de először nem jött össze, jobban nekigyürkőzve a feladatnak, 1984-ben sikerült csak a felvételije. Az évtized hátralévő része mozgalmasan telt, terroristák és drogcsempészek ellen küzdött a Közel- és a Távol-Keleten, Dél-és Közép-...

A mai könyv szintén egy nem mindennapi darab- Hellmuth von Mücke sorhajóhadnagy visszaemlékezése az SMS Emden könnyűcirkáló kalandjaira. A kisalakú, igénytelen kivitelű, 88 oldalas könyvecske 1916-ban jelent meg a Rózsavölgyi és Társa könyvkiadónál, még ugyanabban az évben, amikor a német eredeti. Hellmuth von Mücke 1881-ben született Szászországban, már békében fontos beosztásokat töltött be a német haditengerészet hajóin, a háború kitörése Csingtauban, az SMS Emden  Dresden-osztályú könnyűcirkáló elsőtisztjeként érte- itt kezdődik a könyv, rövid, a világpolitikai helyzetet, legalábbis annak német olvasatát ismertető bevezető után egyből a dolgok közepébe csapva.   Mivel a keleti tengereken a német flotta óriási túlerővel nézett szembe, az Emden feladata az angol hajózás zavarása lett az Indiai-óceánon. Lecsapott a kereskedelmi hajókra, az értékesebb zsákmányt (különös tekintettel a szénre és az ételre) összeszedte, majd a hajókat elsüllyesztette. Egyet-kettőt mindig megtarto...

A Magyar Néphadsereg története nem tartozik az agyonpublikált témák közé, ezért mindig nagy örömmel forgatom az erről az időszakról szóló könyveket- mint amilyen ez is. A Zrínyi kiadó 2016-ban adta ki, 332 oldalas, puhafedelű, kb A5-ös méretű kötet. Írója, Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes 1948-ban született, Budapesten és Moszkvában tanult katonai akadémián, 1985-89 között volt a szabadszállási páncélosezred/dandár parancsnoka. (Ma is él, később a MH vezérkari főnöke lett, majd 2000-től még törökországi magyar nagykövet is volt). A könyv tulajdonképpen két könyv egybecsomagolva. Az első, hosszabb rész a szabadszállási 145. harckocsiezred történetét mutatja be. Egy bevezető szakasz után évenkénti felbontásban jönnek az események, minden év egy száraz, hivatalos jelentés-szerű bemutatóval indul, utána az adott évhez kapcsolódó visszaemlékezések jönnek az alakulat veteránjaitól.  Szabadszállás nem volt mindig katonatelepülés, az ötvenes évek hadseregfejlesztése hozott komolyabb ...

  Jeremy Scahill blackwateres könyvénél beígértem, hogy van ebből a témából még, úgyhogy jöjjön most a másik oldali Blackwater-történet. Az eredetileg 2013-ban írt könyvet két évvel később adta ki magyarul a Twister Media kft, formátuma a másikéhoz hasonló, képek nélküli, A5-ös környéki ponyvaregény-formátum, 416 oldalon. Az író maga a nagy ember, a Blackwater alapítója, Erik Prince. Az 1969-es születésű Prince 1992-95 között Navy SEAL volt, szolgált Haitin, a Balkánon és a Közel-Keleten is. Apja halála miatt leszerelt, és a családi vagyonból látott hozzá a katonakorában megfogalmazódott ötlet megvalósításának, egy civil kézen lévő, de katonai megrendeléseket teljesítő lőtér létrehozásának. Ahogy a másik bejegyzésben írtam, a Blackwater aztán ebből alakult ki. Apropó, családi vagyon: nem meglepő módon egy ekkora amerikai dream nem a semmiből nőtt ki, Prince apja dúsgazdag ember volt (vicces az a rész, amikor katonatársai meghökkenését írja le az apja temetésére érte érkező családi...

 Werner Müller újra lecsap : még mindig/már megint német Flakok, ezúttal a ,,Beute" típusok. Ugyanolyan kivitelű könyv ugyanabból a sorozatból, mint az előző, témája pedig a német hadsereg okosban szerzett légvédelmi ágyúi (die Beute: zsákmány).    Mint tudjuk, a németek pisztolyoktól a tankokig bőszen gyűjtögették az ellenség hadianyagát, a légvédelmi ágyúk sem képeztek kivételt ez alól. Zsákmány pedig volt bőven, ahogy a német hadigépezet végigtarolta Európát: a fejlett hadiiparú Csehszlovákia akkor se szeretett harcolni, a hatalmas francia hadsereget heves, de rövid harcokban kényszerítették térdre, a keleti front gigászi csatái pedig pusztán a nagy számok törvénye alapján is garantálták a bőséges termést. A könyvben szereplő, jellemzően nehezebb légvédelmi ágyúk főként ezekből az országokból származnak, a legnagyobb darab, a 9,4 cm-es Vickers-féle ágyú viszont angol eredetű. Ezeket a zsákmányolt ágyúkat főleg a hátország légvédelmében, illetve a francia part...

 Ahogy a címből sejthető, ma megint a szocialista korszak lesz terítéken, mégpedig a vastagja. Ezt a könyvet a BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnöksége adta ki 1970-ben (a kommunisták szerették magukat 1945-től számolni, nem a kékcédulás választásoktól).   A nagyalakú, 200 oldalas könyv a Békeőrségben-típusú fényképes albumok közé tartozik, az eddig ismertetett hasonló kötetekkel ellentétben azonban nem a hadsereg, hanem a BM derékszíjas szervezeteinek munkáját ismerteti. Célközönsége is inkább a keménymag lehet, Mindszenty itt nem csupán ,,a nagybirtok papja ", hanem elrettentésül konkrétan a beszédeiből is szerepelnek részletek, ezektől a kommunistákra természetesen biztos rájön a hidegrázás (független és pártatlan bírósági vizsgálatot követel a kommunisták bűneire például), de éppen emiatt egy kommunista aligha reklámozná őket kevésbé vonalas közegben. Minden fejezetet 1-2 oldal szöveg vezet be, utána pedig képek jönnek, a más hasonló köteteknél megszokottnál bővebb, ső...

 Ez a könyvecske a második világháborús német hadsereg 2cm-es Flakjairól (ma született bárányoknak: Flugabwehrkanone- légvédelmi ágyú) szól. A Waffen-Arsenal füzetek része, a Podzun-Pallas Verlag adta ki 1993-ban. Német nyelvű.   A 2 cm-es légvédelmi gépágyú több változatban is a németek szolgálatában állt, az első verzió svájci, Oerlikon-fejlesztés volt még a roaring twenties idejéből. Ízléses küllős fakerekeken gurult, szellemesen sokoldalú lafettájának segítségével többféle tüzelési módba is beállítható volt- a légvédelem tulajdonképpen csak egy volt ezek közül. Ez persze nagyon tetszett a versailles-i diktátumban a légvédelmi fegyverektől is eltiltott németeknek. Mikor már a tiltáson nem annyira aggódtak, persze saját 2 cm-eseket is gyártottak. A német verzió egy nehezebb állványt és nagy lövegpajzsot kapott, a fakerekek helyett pedig egy speciális utánfutón szállították. Ekkor már gépvontatásban gondolkoztak, bár a könyvben van kép ökrös szekeres megoldásról is. Először ...