Makettek és wargame

 Folytatódik a lovas projekt , greenstuffolom a lófejeket. Készül rájuk a lószerszám, balról jobbra az első képen: honfoglaláskori, végvári huszár, és 1848-as huszár. Mindegyik egy megfelelő Somogyi-könyv alapján készült.  Gondolkoztam azon, hogy a gyeplőt hogyan oldjam meg. Öntött lovaknál ezt általában egybeöntik, miáltal a ló elején egy gyeplővastagságú lemez keletkezik, ami, lássuk be, még szépen festve is elég tré. Erőt vettem magamon, és úgy döntöttem, hogy a bonyolult megoldást választom: gyeplő nélkül lesznek kiöntve a lovak, és papírcsíkból fogom ráragasztani utólag. Bele fogok őrülni, de sokkal szebb lesz. Ebben a cikkben most több lesz a zene, mint a kép, de most így sikerült, egyik dolog hozza a másikat, meg különben is, három lófej, három videó. Az orvosos cikknél elmélkednem kicsit a rockzene és az orvosok megmagyarázhatatlan kapcsolatán, nos, ez valamennyire lovakkal is megvan, de az első lovas szám, ami eszembe jutott, Q Lazzarusé volt. (+Sokáig meg voltam győ...

 Nagyon sokan írnak mostanában a kecskeméti repülőnapról (nem is értem...), a konformizmus örvénye pedig könnyen a mélybe ránthatja még a legtudatosabb punkot is. Következzen hát egy kecskeméti poszt tőlem is. A repülőnap alapvetően tök jó volt, leszámítva az odajutást (2 óra dugó CSAK KECSKEMÉTEN BELÜL). A levegőben zajló eseményeket én csak a szememmel követtem, az enyémnél komolyabb optikai felszereléssel felszerelt fotósok (voltak páran) majd biztos tesznek közzé jó képeket is róla, fényképészetileg én igyekeztem a földön álló dolgokra koncentrálni. Ezekből valamivel talán kevesebb volt, mint legutóbb, de nagyon sok érdekes dolgot láthatott az ember, ha kicsit lefelé nézett. Nekem legjobban a vegyi/biológiai/atom-védelmi tevékenységet bemutató sátor tetszett, ahol egy kedves katona egy pécsi urándarabon demonstrálta a Geiger-Müller számláló röcögését, ami még a Stalkerben is kurva para, nemhogy élőben. A mai fényképgyűjteményhez igyekeztem kevésbé fotózott témát keresni, a Gidr...

Az energiapáncél nem csak a 40k világán divatos viselet, lássunk most egy falloutos darabot. A Fallout-játékokban számtalan energiapáncél-típus szerepel, talán a leghíresebb és legjobban definiált a T45/51/60 sorozat, ezek voltak azok, amiket az amerikai hadsereg még a világot posztapokaliptikussá tevő nagy háború előtt/alatt rendszeresített- éppen ezért talán a legelterjedtebb is. A starwarsos cikkben már értekeztem arról, miért nehéz/hülyeség fantasy cuccok pontos részleteibe egy adott szintnél jobban belemenni, ez a Fallout-sorozatra is igaz, pláne, hogy a kiegészítők, art, merch és konzolos mutánsok nélkül is 7 részes (1,2,BoS,3,NV,4,76) sorozaton belül is változott ugyanannak a kinézete. Másrészt viszont a játékokból könnyen lehet anyagot gyűjteni, én főleg a Fallout 4 screenshotjai és artjai alapján dolgoztam, ezeket ugyanúgy összegyűjtöttem, mintha egy igazi dolog modelljét építeném.  Először a sisak és a vállvas készült el, ezekből külön lett öntvény, egyrészt máshová is f...

 Gáspár és Cézár névnapján mi más lehetne a téma, mint Ceasar. Végre elkészült a rómaiakhoz a nagy hadvezér figurája is, így már bárkivel játszhatok ókori csatákat- ha római serege van, akkor megkapja Pompeius figuráját, és polgárháború :) A Warlord fém modellje egyébként, különösebb változtatás nélkül.   Március idusán meg úgyis 1848-at játszunk.

 Szintén egy rejtélyes eredetű figura, talán Balaton Modell. Nekem egyből egy vidéki tanácselnök ugrott be róla, így vörös nyakkendőt és szép kék VOR öltönyt festettem neki. De persze ő is lehet akárki.

 Ezek a kis klónozott-cyber angyalkák a 40k világának jellegzetes lakói, bár a játékban való megjelenésük erősen korlátozott, a régi Daemonhunter kódexekben voltak szabályaik is. Akkorról való ez a fém figura is, amit most festettem ki.

 Bár a naptár még augusztust mutat, de határozottan véget ért a nyár- véget ért a nyaralás, az idő pedig makettezősre fordult (=szar), úgyhogy újult kedvvel vetem magam a blog témáiba. Erre a kis 1/35-ös PKM-re ugyanaz igaz, mint az RPG-re , sokmindenhez kell, kevés van belőle, és a gyári is rossz minőség általában- úgyhogy csináltam belőle saját verziót.

 Többször értekeztünk már itt az orvos figurákról , hát, itt van még kettő. Igyekeztem kicsit különállóra csinálni őket a seregemtől, ezért nincsen sisakjuk vagy szuronyuk, a festésminta és a talp viszont szükség esetén azért elég erős kapocsként is képes szolgálni. Egyébként Wargames Factory-gyártmányú testekre alapulnak, a férfi feje a jól ismert Cadian őrmester, a nő saját faragás. A felszerelésük nagy része green stuff, illetve saját gyártás, a lézerpuskák szintén a Cadian készletben voltak, az egyiken csúnyán rajtamaradt a sorja, de majd alkalomadtán még leszedem. .  

 Egy régi ismerős , 9 év elteltével újra felkeresve. Ha a Jóisten éltet engem, a blogot és a keceli múzeumot is, és újabb 9 év múlva elkészítem a trilógia harmadik részét (,,A jármű mindig országos"), akkor valószínűleg már csak egy kupac rozsdás vas lesz a helyén. A képek minőségéért elnézést, sajnos a 15 éves fényképezőgépem pont a keceli túra során dobta be az unalmast. Majdnem földhöz is basztam (potyára menni azért messze van Kecel...), de akkor jött a mentő ötlet, hogy végülis a mobilomat is használhatom, ha kisebbre veszem a képeket, elfér egy pár azon is. Csináltam viszont méréseket, a régebbi képekre raktam fel őket a sorozat végén. Sajnos nem sikerült teljesen precízen megmérnem mindent a nyeklő-nyakló állapot miatt, akol hullámvonal van, ott pluszmínusz pár centi van benne, de egy 1/35-ös modellhez ez a pontosság már elég kell, hogy legyen. Emellett megtaláltam néhány régi mérést is. (Tök más miatt kerestem elő régi füzeteket, de pont most). (Update: hála Istennek, a fé...